A drégelypalánki népi kultúra és hagyományok világából
Drégelypalánki népviselet
A palócok kulturális ismertetőjegye a népviseletük. A Palócföldön a népviselet szinte falvanként változhat, így számos viseleti csoport kialakult a régióban (pl. rimóci, hollókői, vagy nagylóci).
1. ábra – Palóc népviselet
Településenként eltérő lehetett a hajviselet, a főkötők színe, díszítése, a szoknyák száma, hossza, az ingváll hímzése, a kötény formája, a pruszlik anyaga, vagy férfiak esetében a kalapjuk, az ingjük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza és szélessége. De nemcsak a települést lehetett viselet alapján viszonylag pontosan behatárolni, hanem a viselőjének korát, vagyoni helyzetét és akár az alkalmat is, hogy azt mire vette fel.
Női viselet Drégelypalánkon
A női viseletben megkülönböztethető a hétköznapi és az ünnepi viselet. Az ünnepi annyiban más, hogy drágább anyagból (pl. brokát, szövet vagy vékony selyem) készül, ezt ritkábban, ünnepi alkalmakkor vették csak fel.
A hétköznap hordott ruhák olcsóbb, könnyebben mosható anyagból (pl. flokon) készültek. A ruha alatt általában két fehérszoknyát hordtak, ezek lehettek vasaltak vagy derékban ráncoltak. A szoknyákat kendervászonból készítették, aljukat csipkével díszítették. Hogy a szoknyának jobb tartása legyen, kikeményítették. Felül gombos blúzt hordtak, ami évszaktól függően lehetett rövid vagy hosszúujjú. A módosabbak a blúzt a nyakánál csipkével is díszítették. A blúz és a felsőszoknya anyaga általában megegyezett.
2. ábra – Palóc női viselet
Általánosságban elmondható, hogy a palóc női viselet a rövid szoknyás viseletek közé sorolható. Hétköznapokon pendelyt, kötényt és félinget (ingváll) hordtak, illetve fejükre kendőt kötöttek. A kendő alapanyaga kékfestő, klott, kasmír vagy selyem volt. A körülráncolt szoknya elé kötötték a kötényt, aminek az alsó harmada lerakott, levasalt volt. A menyecskék hordhatták a fejkendőjüket hátra kötve is, de csak lakodalmuk hajnaláig, mert onnantól kezdve nekik is elöl kötött kendőt kellett viselniük. Télen úgynevezett berliner kendőt hordtak a fejükön, ami betakarta a fejüket és a vállukat is, a fiatalabbak fehér vagy drapp színű, az idősebb asszonyok fekete színűt hordtak. A berliner alá kötött pulóvert vettek fel, amit vagy készen vettek, vagy saját maguknak kötöttek. Mivel a környéken sok juh volt, így könnyen hozzá tudtak jutni a gyapjúhoz, amit lúgos vízben kimostak, szálakra szedtek szét, és így kötöttek belőlük pulóvereket.
A lányok és asszonyok előszeretettel hordtak ékszereket is, amiket vagy vásárokban vettek, vagy maguk fűzték őket készen vett gyöngyökből, így készült a kaláris (hagyományos magyar gyöngysor). Emellett a módosabbaknak arany és ezüst ékszereik is voltak. Ezeket többnyire csak nagy ünnepekkor hordták. A nők hétköznap barna, ünnepnapokon pedig fehér harisnyát hordtak. Télen egész cipőben, nyáron félcipőben jártak templomba, csizmájuk leginkább az öregeknek volt. Hétköznapokon nem volt szokatlan az sem, hogy mezítláb jártak.
A lányok haját „tyúkosba” vagy „varkocsba” fonták, az asszonyokét kontyba tekerték. A fejviseletet a kendő mellett a főkötő jelentette, melyet szalaggal, rojttal, gyöngyökkel és hímzéssel is dekoráltak. Ahogy idősebbek lettek az asszonyok, úgy maradtak el a kendőjükről a rojtok, majd a fejkendőik és főkötőik élénk színeit egyre inkább felváltották a tompább színek.
Férfi viselet Drégelypalánkon
A férfiak általában hajukat rövidre vágatták, a nős férfiak sokszor bajszot növesztettek, ezzel is kifejezve családi állapotukat. Fejükön általában ünnepnapokon kalapot hordtak, a fiatalok barnát vagy szürkét, az idősebbek feketét. Télen leginkább fekete báránybőrből készült kucsmát tettek a fejükre.
3. ábra – Drégelypalánki férfi népviseletben
A férfiak viselete kevésbé volt eltérő az országosan gyakori viseletektől, mint a nők esetében. Így például a férfiak leggyakrabban Drégelypalánkon is fehér vászon inget és fehér vászon bőgatyát hordtak nyáron és télen is egyaránt. A gatya alja rojtos volt, ami rálógott a csizmájuk szárára. A gatyába madzagot fűztek, amivel azt meg tudták kötni a derekukon. A gatya alja teljesen dísztelen volt, kivéve, ha egy legény egy lánynak udvarolt, akkor a lány hímzett a derékrészhez egy kis motívumot.
A vászoning egyszerű szabással készítették, pálha (Az ing hónaljába erősítésül betoldott kis darab vászon.) és vállfolt nélkül, melyet általában a gatyába tűrve hordtak. Az ing nyaka kis gallérral végződött, az ujja pedig mandzsettában. Az ingre többnyire fekete posztóból készült inget vettek fel, ami egyszerű szabással készült, díszítés nélkül, rá fekete gombokat varrtak. Télen a mellényre ködmönt, vagy bélelt posztó kabátot is vettek fel, amire a módosabbak prémgallért is tetettek.
4. ábra – Drégelypalánki család régi viseletben
Nyáron általában mezítláb jártak, télen hosszú szárú csizmában. Csizmát nyáron többnyire csak ünnepek alkalmával hordtak. Mielőtt csizmát vettek volna fel, lábukat kapcarongyba csavarták és arra húzták fel a lábbelit. Télen előfordult az is, hogy hidegebb időben rongyra állati eredetű bőrt is csavartak pluszban (pl. nyúl bőrét puhára kikészítve).
A férfi-női viselet változása az 1950-es évek után
Drégelypalánk tekintve, hogy a 2-es főút mellett feküdt, így gyorsabban elértek a faluba a legújabb divat szerinti ruhadarabok, így a népviselet polgárosodása is korábban elkezdődött a településen, mint a kevésbé frekventált helyeken.
5. ábra – A drégelypalánki hagyományőrző csoport felelevenített népviseletben
Az ipari fejlődés, Budapest és Vác közelsége, a munkahelyek közötti ingázás felgyorsította először a férfiak, majd az asszonyok viseletének változását is. Az alsó-felsőszoknyás, főkötős viseletet felváltotta a könyedebb, polgárosabb öltözet.