Drégely vára
Drégelypalánk páratlan szépségű, történelmi nevezetességű település. A 
településtől mintegy 4-5 kilométerre található Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. A vár egykori források szerint fényűzően berendezett vadászkastélyként szolgálta a vadban gazdag börzsönyi vidékeken vadászó főpapokat. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Katonai jelentőséget a 16. században kapott, amikor a királyi végvárrendszerbe sorolták be.
Ali budai pasa 1552. július 6-án 10 000-12 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 katonája a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, elszánt bátorsággal védekeztek a túlerő ellen. Közel 4 napos öldöklő harc után a vár végül elesik. Nem épül fel többé, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozik.
Szondi György várkapitány és 146 hős vitéze életüknek a Hazáért való feláldozásával Drégely várát a magyar történelem egyik legdicsőbb emlékhelyévé avatta. A várat az 1552. évi ostrom, az eleste óta eltelt évszázadok, a hely méltatlan magárahagyottsága a teljes pusztulás szélére sodorta.
1989-ben a vár megmentése céljából létrehozott „DRÉGELYVÁR ALAPÍTVÁNY” vállalta fel a vár állagmegóvó helyreállítását. A közel negyed évszázados áldozatos munkának köszönhetően eddig több mint 1200 köbméter falat építettek vissza az eredeti állapotokat követve. Az alapítvány hosszú távú célkitűzéseit támogatva az építkezésbe bárki bekapcsolódhat, ha 1%-ával, vagy egy képletes „Kőjegy” megvásárlásával támogatja ezen célokat.
A vár jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.
Drégelyvár a Nemzeti örökség része, 2012-től TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY.
A vár hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.
Várlexikon – Drégely – A vár rövid története
Veszprém elfoglalása után bizonyossá vált, hogy Ali budai pasa Drégely, Ságot és Gyarmatot kívánja elfoglalni. 1552. július 6-án 8-10000 főnyi haddal indult Drégely felé és körülzáratta a várat. Este a sági őrség parancsnoka jelezte ezt Teuffel lévai főkapitánynak: “Az bassa immáron Dregheol alath vagyon mind algyustul, az néppel siessen Nagyságtok.” Teuffel erősítést kért, de ez nem érkezett meg. Érdekesség, hogy Szondy tisztában volt az esélyeivel. Nem sokkal korábban írta Paksy Jánosnak Komáromba, hogy a várat maximum 4 napig tudja megtartani.
Tovább a teljes cikkre!
Drégely vára anno
Közel 1.500 köbméter fal került visszaépítésre az elmúlt 27 évben a Drégelyvár Alapítvány jóvoltából.
Fotó: Teszáry Károly (Drégelyvár Alapítvány) tulajdona
Horváth Ferenc, volt ipolyvecei káplán fotóalbuma
1952.07.15. – Népszabadság – Nógrád megye népe a drégelyi hősökre emlékezik…
1952.07. – Filmhíradók Online – Emlékezés Szondy Györgyre 1552-1952.
„A XVI. században Drégely vára a felvidék egyik védelmezője volt a török hódítók ellen. Szondi György, a vár kapitánya százfőnyi őrség élén életük feláldozásával tartóztatta fel Ali hasa tízezres seregét.”
A videó megtekintése!
1895. – Turisták Lapja – Drégelyvár és vidéke
