Dr. Csáky Károly: Drégelypalánk – Falu az „északi hegyek ölelésében”
Jeles szülöttek, híres drégelypalánkiak
Drégelypalánk jeleseit említve Szondi Györgyről (?-1552) illik először szólnunk. Bár nevét már eddig is sokszor említettük, hadd mondjuk el, hogy Életrajzi Lexikonunk szerint Szondi nem nemes, hanem valószínűleg valamelyik mezővárosi polgárcsalád sarja. 1545-től Drégely várának kapitánya.
Szondi György szobra Budapesten
Származási helyével, nevének eredetével és írásmódjával kapcsolatban többféle elmélettel, felvetéssel találkozhatunk, s életéről is sok-sok mende-monda maradt fenn. Egy biztos csak: hitében, elszántságában sem-mi sem rettentette meg hősünket attól, hogy életét áldozva hazájáért, másoknak is példát mutasson hitből, hazafiságból és emberségből.
A XVII. században élt református egyházi íróról, Drégelypalánki Jánosról, sem tudunk sok pontos biográfiai adatot. Annyi biztos, hogy Palánkról indulhatott teológiai tanulmányainak folytatására Debrecenbe; a tiszántúli kerület tudós lelkésze volt, aki több latin nyelvű művet írt és adott ki. Horváth Jenő (1852-1915) altábornagy, katonai író, az MTA levelező tagja Drégelypalánkon született. ő indította a Hadtörténeti Könyvtárat és a Hadtörténeti Közlemények című folyóiratot. Több önálló műve jelent meg, többek közt 1896-ban a Hadi krónika. 1808-1816 közt a község plébánosa volt Nádasdy Ferenc, a későbbi váci püspök és kalocsai érsek, aki vezetni kezdte Palánkon a Historia parochiatet.
E faluból származik Botka Valéria, aki hosszú időn át a Magyar Rádiónál és Televíziónál a Gyermekkórus karnagyaként működött. Széles József kanonok, bécsi káplán (1925), a helybéli templom s a magyarság jótevője. A falu szülötte még dr. Balogh István (1924), egyetemi tanársegéd, szülész-nőgyógyász szakorvos és dr. Boda László (1929) teológia professzor, egyházi író, a torinói lepel egyik kutatója.