Polgármesteri köszöntő
Drégelypalánk az Ipoly-völgyében fekvő község, északon az Ipoly folyó, délen a Börzsöny hegység gyönyörű vonulatai határolják. E táj, melynek szépsége és a természeti értékeinek sokasága önmagában is sok látnivalót kínál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legszebb és legértékesebb területét alkotja. A falu határában található Csadó-tanyai madárlesről csodálatos látvány tárul az idelátogató szeme elé, ahogy a madarak időnként valósággal ellepik az Ipoly-árteret. Megfigyelhető itt többek között vonulási időszakban a daru, kis kócsag, kendermagos réce, valamint fészkelési időszakban az énekes hattyú, cigány réce, hamvas rétihéja, hogy csak a ritkább fajokat említsem. A földrajzi, táji adottságok mellett gazdag történelmi múlttal és annak dicső emlékeivel is büszkélkedhetünk. Ezek közül az országosan is ismert Drégely vára jelenti a legnagyobb értéket és turisztikai vonzerőt. A várrom a Nemzeti Örökség része és Történelmi Emlékhely; Szondi György és a 146 várvédő 1552-ben a török ellen vívott hősi csatájának helyszíne és egyben temetője, tehát kegyeleti hely is. A Drégelyvár Alapítvány irányításával és az Önkormányzat közreműködésével 1989-től kezdődött meg a várrom régészeti feltárása és állagmegóvó részbeni rekonstrukciója, mely munkálatok azóta is folyamatosan zajlanak. Önkormányzatunk alapvető feladatának tekinti a Szondi kultusz és hagyomány ápolását, közkinccsé tételét. Ezt szolgálják a községben megtekinthető Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ látnivalói és állandó programjai, valamint az évente július első szombatján megrendezésre kerülő Szondi ünnepség is, melyet 1992 óta – leszámítva a pandémia miatti 2020-as évet – minden évben megrendezünk. Településünk központjában található Kő Pál szobrászművész Szondi szarkofágja. Drégelypalánk értékes és szép szakrális építményei közül figyelmébe ajánlom az 1762-ben épült Szentháromság szoborcsoportot, a Római katolikus templomot, mely a környék egyik legnagyobb és legszebb temploma. Itt őrzik templomunk védőszentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a koponyacsont ereklyéjét is. Az ősi Drégely település központját a Szent Vendel tiszteletére, 1857-ben barokk stílusban épített kápolna jelzi. A néphagyomány legendája szerint a kápolnát Szondi György sírja felett emelték. A községnek ezen a részén még őrzi néhány idős ház az észak-magyar palóc vidékekre egykor jellemző előtetős építési mód hagyományait. A falu lakói a kápolna mellett állítottak emlékművet az első és második világháborúban hősi halált halt drégelypalánkiak tiszteletére. 2024-ben került átadásra Magyarországot Szlovákiával összekötő új határhíd, a Szent Borbála híd. Ez Drégelypalánk és Ipolyhídvég közúti összeköttetését is hivatott szolgálni. A két falu között igen régi időktől állt híd. Ezt őrzi a szlovák oldali falu neve. Drégelypalánk hídjáról maradt fenn a legrégebbi előkerült Ipoly-híd-ábrázolás. Az 1617-ből származó török kori metszet ábrázolja a rommá lőtt Drégely várát és Nógrád várát is. Ipolyhídvégi nézőpontból látszik a két falu, és közöttük a fahíd. Valamikor a 19. század első felében ennek a fahídnak a helyére emelték azt a kőhidat, amit a német hadsereg a második világháború utolsó szakaszában, 1944 decemberében lerombolt. Azóta vártuk, hogy ismét fizikai kapcsolat legyen a két falu között. Bízunk benne, hogy vendégünkként köszönthetjük Önt is településünkön.
Fogadja ehhez szívélyes felkérésem és meghívásom.
Üdvözlettel:
Rigó Dávid
Drégelypalánk község polgármestere