Dr. Csáky Károly: Drégelypalánk – Falu az „északi hegyek ölelésében”
Drégelypalánk látnivalói
Aki Drégelypalánkra látogat, elsősorban a Szondi-emlékeket keresi, közülük is a vár romjaira kíváncsi. Ezek több irányból is megközelíthetőek, például Nagyoroszi és Drégely felől egyaránt. A meredek, vulkanikus kúpra épült drégelyi vár dacol az idővel. Bár mára csak néhány hosszanti várfala, valamint két félkörű tornyának maradványa maradt fenn, feltétlen megéri ide elzarándokolni. A hősök iránti tisztelet, a Szondival szemben tanúsított kegyelet s a gyönyörű kilátás miatt egyaránt. Nemcsak Hont megye s az Ipoly mente tárul elénk, ha ide felkapaszkodunk, hanem több vármegyényi terület is láthatóvá válik. Persze csak akkor, ha nem hanyatlik felhőbe “a drégeli rom”.
A vár egykor külső és belső (felső) várból állt, s egy mély kút látta el vízzel az ittenieket. Egyes állítások szerint az itteniek a vizet a Varga-tóból nyerték. Sziklába vágott folyosó vezetett a felső várba, melynek alsó nyílása és néhány lépcsőfoka ma is látható. Az újabb régészeti feltárások során eddig nem látott részletek tárultak elénk. Itt lát-ható Szondi és a vár védőinek emléktáblája a kapitány reliefjével s az alábbi szöveggel: “1552. július hó 9-én Drégely-várának jobbágy származású kapitánya, Szondi György és maroknyi csapata példamutató hősi harcban áldozta fel életét a hazáért. Az emléktáblát a 400 évforduló alkalmából rendezett ünnepségen, 1952. július 13-án leplezte le Nógrád megye Tanácsa.”2004-től Meloccó Miklós szobortömbje is emlékeztet a drégelyi csatára.
Meloccó Miklós szobortömbje a várban
A községben Szondi-emlékkiállítás tekinthető meg (Fő út 22 sz.), a falu központjában pedig fejet hajthatunk Szondi szimbolikus szarkofágja előtt, amely Kő Pál szobrászművész alkotása. A Babat-hegyen állt egykor a már említett, sajnos mára eltüntetett Szondi-emlék-kápolna, melyet Simor János szentelt fel 1885-ben. A kápolna neoromán stílusban épült, homlokzatával az országútra, apszisával a várromokra nézett. Falai 8 méter magasak, tornya 23 méter volt. a kápolnában állt az evangéliumi oldalon Kiss György szobrászművész Szondi Györgyöt ábrázoló alkotása. Ezzel átellenben helyezték el a Szondi zászlót.
Drégelypalánk szakrális emlékei közül először a római katolikus plébániatemplomot kell megemlítenünk. A községben többször is épült templom,1658-ban például a mostaninál jóval kisebbet emeltek. Már az 1696-os és az 1713-as canonica visitatió is igen romos állapotúnak találta az építményt. A templom boltozatán az 1763-as földrengés újabb kárt okozott, 1764-ben pedig a faépítményű torony vált a tűzvész áldozatává. Ezért úgy döntöttek, hogy a régi barokk templom falain felépítik az újat, amely 1792-re nagyobbított formában el is készült.A késő barokk, tornyával neogótikus stílust idéző építmény szép szentélyével, oldalhajójával, mellék-oltáraival, szószékével és orgonájával a környék legszebb templomainak egyike. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom főoltárának képét (akárcsak a mellékoltárokét) Ferenczy György, Hont megye szülötte, egyházi írója és pap-festője készítette 1885-ben. Értékes darabja a kegytárgyaknak az az ereklyetartó, melyben Szent Erzsébet egyik csontdarabját őrzik. A kerek formájú szószék copf stílusban készült. Az oldal-mezőkön a hegyi beszéd egy-egy jelenetét örökítették meg.
A koronán három váza és két angyal látható a Tízparancsolat tábláival. A pilléren álló vörösmárvány keresztelőkút copf stílusú elliptikus medence. Tetején a kagylófal előtt kis fa szoborcsoport a keresztelési jelenettel. Van kultusza Szent Vendelnek is a faluban, szobra pedig 1951-től a templomban látható. 1857-ben épült a község szép barokk kápolnája. Meg-említhetjük még a templomban látható Lourdes-i barlangot és a Jézus Szíve-szobrot is. A község kinti szakrális emlékei közül legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság-szobor. A barokk jellegű alkotás színezett kőből készült négy sarkán a négy evangélistával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. A talapzati párkányon Szent József Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható. Nepomuki Szent Jánosnak egyébként van egy szép kőszobra a községen átvezető patak partján is. A kőszobor valószínűleg a XVIII-XIX. századból származik. János jobb kezében birétumot, balján feszületet tart. A szobor talapzatát Szent József és a kis Jézus reliefje díszíti. A faluban, illetve annak határában több szakrális emlék, feszület (templom mellett, temetőben, Kálvárián) látható még. A drégelyi kápolnát nemrég hozták rendbe. A temetőbeli szép stációkat a múlt század első felében állították. Itt lát-hatjuk a jeles papok sírjait is, például Simonyi Rezső címzetes esztergomi kanonokét, drégelypalánki esperes-plébánosáét (1812-1892), Tretter Mátyás esperes-plébánosét, aki 1915-ben hunyt el, Klénáncz Ottó kanonokét, aki szintén Drégelypalánkon halt meg, s akinek ideje alatt épült a temetőbeli stációsor, Balogh András tiszteletbeli kanonokét (1813-1985) és testvérét, Józsefét vagy Márton István tiszteletbeli kanonokét (1861-1929).
A temetőbeli stációk
Szép sírköveket látni az egykori zsidó temetőben is. A község emléket állított a koncentrációs táborban elpusztult palánkiaknak, akárcsak az első és a második világháború drégelypalánki áldozatainak. Az iskolakertben látható a Szent István reliefes millenniumi emlékfal.
Drégelypalánk irodalmi kapcsolatairól már említettünk néhány szót. Szóltunk a Szondi alakját megéneklő Tinódiról, Czuczorról, Kölcseyről és Arany Jánosról. Jókai A magyar nemzet története című regényes rajzaiban ír e helységről.Mikszáth a Magyarország lovagvárai című művében említi a várvédők itteni küzdelmeit. A XX. századi alkotók közül Móricz és Kassák is kötődött Drégelyhez. Az előbbiek a polgármesteri hivatal falán látható emléktáblája ezzel a felirattal: “Móricz Zsigmond 1932 januári látogatásának emlékére állíttatta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Irodalmi Szakköre 1966”.
Móricz Zsigmond emléktáblája a Polgármesteri Hivatal épületén
Kassák Lajos többször nyaralt e faluban abban a vasút utcai házban, melyen most emléktáblája van az alábbi felirattal: “A 30-as években ebben a házban töltötte nyarait Kassák Lajos (1887-1967). Születésének 100 évfordulóján a Drégelypalánki Tanács és a Palócföld szerkesztősége.”
