Látnivalók

Drégelypalánk látnivalói

Aki Drégelypalánkra látogat, elsősorban a Szondi-emlékeket keresi, közülük is a vár romjaira kíváncsi. A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. Több irányból is megközelíthető, például Nagyoroszi és Drégelypalánk felől egyaránt.

melocco

A meredek, vulkanikus kúpra épült drégelyi vár dacol az idővel, feltétlen megéri ide elzarándokolni. A hősök iránti tisztelet, a Szondival szemben tanúsított kegyelet s a gyönyörű kilátás miatt egyaránt.
2004-től Melocco Miklós itt elhelyezett szobortömbje is emlékeztet a drégelyi csatára. (A jobb oldali képen látható)
A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek.

Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének.

Kiemelt rendezvényünk a minden év júliusában megrendezett Szondi várjátékok – vártúra. A várnál, és a vár alatti Sáferkúti tisztáson a program ilyenkor: középkori párviadalok, korabeli kézművesség, íjászat, bajvívás, élő történelemóra, kapitányválasztás, gólyalábasok bemutatója, este tábortűz!

14Sáferkúti tisztás

Az idelátogató turista megtekintheti a Fő út 22. szám alatt található Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központot, ahol a község múltjából és jelenéből kaphat érdekes tájékoztatót. A falu központjában lévő parkban pedig fejet hajthatunk Szondi szimbolikus szarkofágja előtt, amely Kő Pál szobrászművész alkotása.
szondi_gyorgy_szarkofagja_dregelypalankon_495208_42647

A Drégelypalánkra látogató megtekintheti az 1658-ban épült templom helyén 1792-ben újjáépített barokk stílusú templomot, amely a környék egyik legszebb temploma. Itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.
Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré. A megerősített kegyhelyet a magyarok 1593-ban foglalták vissza. Többszöri sikertelen török ostrom után a 1649-ben a templom körül épült várat megerősítették. Őrsége a várat 1663-ban felgyújtotta és elhagyta, minek következtében a jelentősége megszűnt. A templomot 1697-ben és 1713-ban romosnak írták le. A mai barokk stílusú templom 1734-ben épült, de még kereszthajó nélkül. A kegyhelyet Batthyány érsek bővíttette a végleges, kereszthajós formájára 1792-ben. A templom a község északi részén áll, a völgyből mintegy 10 méterre kiemelkedő teraszon. Keletelt, egyhajós., kereszthajóval, nyugati homlokzata elé kiugró, kétemeletes toronnyal. A tornyot nyolcszögletes, hegyes kő, gúlatető zárja le, bejárata elé manzárdtetős előcsarnok épült. A hajófalak simák, szentélye kosárív záródású. Hajója csehsüveg boltozatos, orgonakarzata kosáríves árkáddal kapcsolt erős pilléreken nyugszik. Berendezése copf és részben ekletikus.

A temetőbeli szép stációkat a múlt század első felében állították. Itt lát-hatjuk a jeles papok sírjait is, például Simonyi Rezső címzetes esztergomi kanonokét, drégelypalánki esperes-plébánosáét (1812-1892), Tretter Mátyás esperes-plébánosét, aki 1915-ben hunyt el, Klénáncz Ottó kanonokét, aki szintén Drégelypalánkon halt meg, s akinek ideje alatt épült a temetőbeli stációsor, Balogh András tiszteletbeli kanonokét (1813-1985) és testvérét, Józsefét vagy Márton István tiszteletbeli kanonokét (1861-1929).

A község kinti szakrális emlékei közül az egyik legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság-szobor. A barokk jellegű alkotás színezett kőből készült négy sarkán a négy evangélistával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. A talapzati párkányon Szent József Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható. Nepomuki Szent Jánosnak egyébként van egy szép kőszobra a községen átvezető patak partján is. A talapzaton elől Szent Flórián dombormű látható. Kerítése kovácsoltvas modern kőlábazaton, négy pillér közé helyezve. A pilléreken a négy evangélista kopott, illetve erősen sérült szobra látható. A kőszobor valószínűleg a XVIII-XIX. századból származik.

A XX. századi alkotók közül Móricz és Kassák is kötődött Drégelyhez. Az előbbiek a polgármesteri hivatal falán (Rákóczi út 1.) látható emléktáblája ezzel a felirattal: “Móricz Zsigmond 1932. januári látogatásának emlékére állíttatta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Irodalmi Szakköre 1966″.
Kassák Lajos többször nyaralt e faluban, abban a Vasút utcai házban, melyen most emléktáblája van az alábbi felirattal: “A 30-as években ebben a házban töltötte nyarait Kassák Lajos (1887-1967). Születésének 100 évfordulóján a Drégelypalánki Tanács és a Palócföld szerkesztősége.”bbb1A Szondi Kápolna

1860. október 2-án Ipolyságon tartott közgyűlésen a hont megyei kaszinói társulat határozott arról,hogy Drégely hőslelkű védőjének, Szondi Györgynek emlék-szobrot kívánnak állítani.
A kibocsátott támogató aláírási íveken azonban a vártnál lassabban gyűlt a pénz. Hat év alatt mindössze ötszáz forint áll rendelkezésre.
Csak 1885. október 3-án szentelte fel a bíbornokprímás Szondi Györgynek, a drégelyi vár hős kapitányának kápolnáját, mely nem messze található a vártól. Az 1860-as években indult meg az a mozgalom, mely az tűzte ki célul, hogy a hős várvédő emlékére szobrot emeljenek.
A Szondi-kápolna sorsa az alapítók szándéka szerint az volt,hogy századokon át hirdesse a hősök emlékezetét.
A történelem azonban másként rendelkezett. 1945 után egy orosz katonai alakulat került Nagyorosziba, s az ő területükre esett a kápolna. A magyar történelem emlékhelyére méltatlan sors várt. Ennél talán még az is szerencsésebb volt, hogy a megbecstelenített emlékhelyet lebontották.
Ha Drégelypalánk Hont felé eső végén keresztezi a túrázó a 2. számú főutat, az öreg hársfák szegélyezte Szondi hársfasor elvezeti az egykori kápolna helyéhez, ahol ma már csak egy kopjafa jelzi az emlékhelyet.

A Drégely várrom és a drégelyi Szondi kápolna (Kimnach Lászlótól)

Szent Vendel kápolna

A községnek ezen a részén még őrzi néhány idős ház az észak-magyar palóc vidékekre 033egykor jellemző előtetős építési mód hagyományait.
Az ősi Drégely település központját a Szent Vendel tiszteletére, 1857-ben barokk stílusban épített kápolna jelzi. A néphagyomány legendája szerint a kápolnát Szondi György sírja felett emelték.
Szent Vendelnek, az állattartók védőszentjének tisztelete a hagyományos állattartás egykori jelentőségére utal.
Ennek feltételeit az Ipoly-völgy rendszeres áradásokkal elöntött, ezáltal bő szénatermést adó rétjei és a falu körül elterülő legelőerdők biztosították.
A falu lakói a kápolna mellett állítottak emlékművet az első és második világháborúban hősi halált halt drégelypalánkiak tiszteletére.

 

Palánk és Drégely korabeli ábrázoláson

Csadó-tanyai madárles: Az „Örökségeink útján” zöldút egyik állomása. A területet az Ipoly völgyre vonatkozó összes védettségi kategória érinti. Legfőbb különlegessége, hogy mélyebben fekszik a környező területeknél, ennek köszönhetően a völgy nagy részével ellentétben egész évben víz alatt áll. Ezen adottsága miatt itt a vízimadár fajok nem csak átvonulnak, hanem egy részüknek költőhelyéül is szolgál. A megfigyelőről jól látható mocsárban nádas, gyékényes, sásos területek és nyílt vizek mozaikosan váltják egymást, amely változatosság a fajok sokféleségében is megmutatkozik.

madarmegfigyelo_30 (web)
A terület madárvilága:

Vonulási időszakban megfigyelhető gyakori madárfajok: nagy lilik, barát réce, csörgő réce.
Vonulási időszakban megfigyelhető ritka madárfajok: daru, kis kócsag, kendermagos réce.
Fészkelési időszakban megfigyelhető gyakori madárfajok: szárcsa, tőkés réce, nagy kócsag, szürke gém, bakcsó, kis vöcsök, barna rétihéja, vízityúk.
Fészkelési időszakban megfigyelhető ritka madárfajok: énekes hattyú, cigány réce, hamvas rétihéja.

pefff
Zöldutas kerékpártúrával
, a falu központjától Drégelyvárig vezető Apródok Útja” tanösvény mentén bakancsos túrákkal, valamint programok összehangolásával többnapos pihenésre várjuk az ide látogató diákokat, családosokat és időseket egyaránt. Ideális kiindulópontot kínálunk fél- és egész napos programokra, kirándulásokra a térségben.

Drégelypalánkon ma is élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés, a pünkösdke-járás, az aratási felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás. S elmaradhatatlan a szeptember végén több száz fő közreműködésével megrendezett szüreti felvonulás és bál is.

Comments are closed