Luca napja

Luca napja

Luca napja, december 13.

Luca napján reggel a gyerekek, rokonok, ismerősök bekopogtak a házakhoz és Lucát köszöntöttek a következő verssel:

„Lucát jöttem köszönteni,
Adjik kendtek hörpinteni.
Vagy borocskát, vagy pálinkát,
Vagy egy pár krajcárocskát.
Tojó legyen tyúkjuk, lúdjok,
Borjazzon meg tehenjük,
Csikózzon meg lovuk.
Fiazzon meg asszonyjuk.
Cin legyen tányérjok, vas legyen fazékjok.
Annyi pénzük legyen,
Mint égen a csillag.
Így heverjenek a tyúkok,
Bort, búzát, békességet!
A családnak egészséget!”

Elmondták a verset, lehevertek a konyha földére (ami tehéntrágyával volt behúzva). A házigazda néhány fillérrel jutalmazta a köszöntőket. Ez a népszokás a II. világháború előtt elmaradt.

Luca napján kezdtek el háromlábú kisszéket fából készíteni, aminek karácsony estére kellett elkészülnie. Minden nap csináltak rajta valamit, ezért is nevezték el Luca székének, mert nagyon sokáig készült. Luca napja a szerelmi jóslások időpontja is volt. A lányok ólmot öntöttek, hogy megtudják, milyen foglalkozású lesz a párjuk.
Gombócot főztek ezen a napon, papírra ráírtak férfineveket és a papírokat a gombócokba gyúrták. A forró vízbe bedobott gombócokból az, amelyik legelsőnek feljött a víz színére, megmutatta, hogy fogják hívni a férjüket.
A zsúptetős házaknak megrázták a zsúpját, s amilyen szem esett a kötényükbe, búza, vagy rozsszem, azt jelentette, hogy gazdag, vagy szegény legény lesz a kérőjük. Ekkor tilos volt többféle asszonyi munkát végezni, mint pl. varrás, mert akkor az azt jelentette, hogy bevarrják a tyúkok fenekét és nem fognak tojni. De tilos volt a fonás, mosás, fosztás, kenyérsütés stb. is. Alkalmat kínált ez a nap a gonosz, ártó szellemek elűzésére is. Az idősek elmondása szerint Luca napjának reggelén asszony látogató szerencsétlenséget hozott a ház népére.
Ezen a napon búzát szoktak vetni kis cserépbe, és amikor kikelt, karácsonyra a fa mellé tették.

A nyugdíjas klub tagjaitól gyűjtötte: Ragács Imréné

 

Comments are closed