Gazdaság

A jelenleg működő drégelypalánki telephelyű cégek rövid ismertetője

Zentis Hungária Bt.
Alapította Franz Zentis 1893-ban Aachenben

Elérhetőségek:
Cím: 2646 Drégelypalánk, Fő út 178.
Telefon: 35/567-560
Fax: 35/367-234
Email: zentishu@zentis.hu
Honlap: www.zentis.de/cms/hu

Tevékenységi köre: Gyümölcsfeldolgozás, gyümölcskészítmények, öntetek, fedőzselék, töltelékek és sütésálló lekvárok, valamint gyümölcsfagylalt sűrítmények gyártása

Szondy Lakatos és Szerelőipari Szövetkezet
Alapítva: 1969-ben Drégelypalánkon

Elérhetőségek:
Cím: 2646 Drégelypalánk, Kossuth u. 1.
Telefon: 35/567-500
Fax: 35/567-021
Email: szondy@t-online.hu
Honlap: www.szondy.eu

Tevékenységi köre: acélszerkezetek és technológiai rendszerek gyártása és szerelése. A szövetkezet önálló németországi cégjegyzékszámmal rendelkezik.

Globál-Vép kft

Elérhetőségek:
Cím: 2646 Drégelypalánk Petőfi u.7.
Telefon: 35/567-035
Fax: 35/367-300
Email: globalvep@global-vep.hu
Honlap: www.global-vep.hu

Tevékenységi köre: élelmiszer-adalékanyagok kutatása, fejlesztése, gyártása és forgalmazása

MAPO Bau Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Elérhetőségek:
Cím: 2646 Drégelypalánk Fő út 135.
Telefon: 35/567-045, 30/256-9293
Email: otto.palinkas@mapo-bau.hu
Honlap: www.inhemiwa.hu

Drégelypalánk gazdaságföldrajza

Drégelypalánk kialakulása történelmi viszonyokhoz, valamint az Ipoly folyóhoz köthető. Vízforrás, termékeny föld és egy 444 méter magas domb emelkedik a falu körül. Régen a mezőgazdasági szerep jelentős volt, nem vált el egymástól a lakóhely és a munkahely. A hegy- és domboldalakon szőlőművelésre, a mezőkön legeltető állattartásra nyílott lehetőség. A község határához tartozó börzsönyi erdőségek kedveztek az erdőgazdálkodásnak.
A természeti adottságoknak megfelelően Drégely és Palánk között eltérések voltak. Drégely gabonatermesztéssel, állattartással is foglalkozott, bár az Ipoly áradásai a földekben és a rétekben igen nagy károkat okoztak, a dohány és szőlőtermelésük is jelentős volt. Palánk ezzel szemben csak szőlőtermesztésből és dohánytermesztésből tartotta fenn magát. A dohányt Palánkon valószínűleg még a törökök honosíthatták meg. Az 1770-es úrbérrendezés idején készült bevallások szerint „ házi kertjeikben dohányt szoktak ültetni”. A palánki dohány jó hírének bizonyítéka, hogy a XIX. században a Hont vármegyei kereskedésben e név fogalomként terjedhetett el.
A földművelésből élő lakosság aránya 95% volt. Túlnyomó többségük azonban körülbelül 70%, 5 katasztrális holdon aluli szegényparaszt volt. Ezek részben Budapesten, mint segédmunkások, vasúti pályamunkások, postai-távirodai munkások igyekeztek pénzt keresni, hogy népes családjukat elláthassák. Egy töredékük a gazdag parasztoknál vállalt aratási munkát és részes művelésre (harmados) burgonya- vagy kukoricaföldet. Az 5-10 holdasok 15%-ot, a 10 holdasok 9%-ot, a 20-24 holdasok pedig 6%-ot tettek ki a földtulajdonosok köréből. A paraszti birtokra a rendkívüli széttagoltság volt a jellemző. Úgynevezett „nadrágszíjparcellák” alakultak ki. Volt olyan középparaszt, akinek 15 holdja 42 parcellában tagozódott.
A falu határából körülbelül 2000 holdat a prímási uradalom birtokolt. Az uradalmi földeken 18 gazdasági cseléd dolgozott. Ezek sorsa közismerten nehéz volt. Az ő sorsuknál a szegényparasztoké még ennél is rosszabb volt, mert míg a gazdasági cselédek kenyere szűkös, de mégis biztos volt, addig a szegényparasztoké szűkös és bizonytalan is.
1938-tól a lovasgazdák erdei fuvarok vállalásával javítottak anyagi helyzetükön. Az állattenyésztés is egyre nagyobb szerepet játszott a parasztságnál. A domboldalakat direkt-termő szőlővel telepítették be. A búzán, kukoricán, burgonyán kívül kendert és lent is termesztettek. Az utóbbiakat az asszonyok maguk dolgozták fel. Házilag fontak és szőttek, majd a szőttesekből ágyneműt, fehérneműt készítettek.
Később a századok során a foglalkozási szerkezet megváltozott, megnőtt a környező települések szerepe, a lakosság ingázóként talált munkát. A vasút megváltoztatta a drégelypalánkiak addigi életét. A megélhetést a faluban és környékén nem találó zsellérek felutazhattak Budapestre, ahol főként napszámosként, segédmunkásként alkalmazták őket. A mezőgazdasági termelést folytató térség meg tudott jelenni az ország legnagyobb fogyasztói piacán, Budapesten.

Ma már az ipar szerepe domináns, ipari üzemek létesültek, amelyek nagyrészt helyi, olcsó munkaerőt foglalkoztatnak. Napjainkban a falu kisüzemi termelési övezetnek számít. A helyben foglalkoztatás mértéke körülbelül 30-40%-os, a lakosság másik fele ingázik a környező településekre. Kiemelkedő jelentőségű a községben az élelmiszeripar, ennek ellenére évről-évre csökken az aktív keresők száma és nő a nyugdíjasoké.
A gazdaság szerkezetében a mezőgazdaság domináns. A terület humuszos homok, réti öntés és réti talajfajtái kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági termelés számára.

Drégelypalánk a lakosság száma alapján a közepes méretű falvakhoz sorolható, azonban ha a népesség 1500 fő alá csökken, akkor már csak a kisfalvakhoz. Típus szerint átalakult falu, kedvező adottságú terület, korszerű mezőgazdasági technikát alkalmazó üzemekkel, számos új házzal, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal. Hatalmas lendületet a falusi turizmus megindulása adhatna, erre a lehetőségek adottak. Alaprajzi elrendezés szerint az úgynevezett utcás falvakhoz sorolható, bekötő út mentén található.

Comments are closed