Népszokások az 1950-es években – adatközlő: Tóth Lajosné sz. Molnár Jolán

Népszokások az 1950-es években

Adatközlő: Tóth Lajosné sz. Molnár Jolán

Újév (január 1.)

Rokonok, szomszédok, ismerősök az újév első napján, a reggeli mise után elmentek egymáshoz köszönteni, jókívánságokat tolmácsolni. Az elsőként férfival kellett találkozni, az hozott szerencsét. De cigányt látni is szerencsét jelentett.

Farsang (január 6-tól hamvazószerdáig)

A farsang elsősorban a lakodalmak időszaka volt. Ha egy lány nem ment férjhez 16-18 évesen abban az évben, „kimaradt” lánynak tekintették, aki „nem kelt el”. Különböző mulatságokat is szerveztek, a házaspároknak „nősember bál”-t, ami batyusbál volt. Többnyire bort, kenyeret, fasírozottat, herőkét, fánkot és hájas süteményt csomagoltak erre az alkalomra és tették az asztalokra. Ebből aztán mindenki kedvére ehetett, ihatott. A „farsang farkán” rendezett bálokban cigányzenészeket hívtak muzsikálni. A téli időjárás ellenére a falu melletti pincesoron is gyakoriak voltak a mulatozások. Szülők, gyerekeikkel együtt mentek ezekre az összejövetelekre, ahol elsősorban a borokat kóstolták, de a zenész cigányok is megjelentek szórakoztatni az embereket. A település iskolájában a gyerekeknek farsangi bált szerveztek a pedagógusok, ahol jelmezeket is magukra öltöttek a diákok.

Farsangban a téli ételeket ették. Hétfőn nem főztek, kedden-szerdán paradicsomos káposzta, lecsó vagy gombaleves, csütörtökön bableves volt füstölt hússal, pénteken tészta vagy főzelék. Olyan is volt, hogy a levesből kivette a gazdasszony a füstölt oldalast, bepanírozta, az volt a főzelék feltétje. Minden nap főztek, de húsétel csak hétvégén, vasárnap került az asztalra. Sok aszalt gyümölcs volt, szilvát, körtét, almát, barackot megaszalták nyáron, vagy befőttet készítettek belőle. Gombát is aszaltak, télen levest készítettek belőle. Ettek sült krumplit szalonnával, kolbásszal, hagymával, a kisült szalonna zsírjára rádobták a krumplit, úgy sütötték meg. Kenyeret nem sütöttek másikat addig, amíg mind el nem fogyott.

Tollfosztás

A téli időszak a tollfosztás ideje volt. Néhányan összefogtak és kalákában jártak egymáshoz segíteni megfosztani az összegyűlt liba, kacsa tollat. Alkalmanként 8-10 fő jár egy-egy házhoz esténként, öt és kilenc óra között. Egy helyre addig jártak, amíg volt fosztanivaló. A segítőket mákos kukoricával vendégelték meg, amit akkor tettek oda főni, amikor a munka elkezdődött, befejezésre pedig el is készült az étel. A puhára főtt kukoricát mákkal és mézzel ízesítették, bort és teát kínáltak mellé. Újabban már a kukoricát a háztartási keksz váltotta fel. Amikor az egyik házban elfogyott a munka, mentek a következőhöz. Tél végére minden résztvevő sorra került. Közben beszélgettek, rádiót csak 1956-ban hallgattak először.

Disznóölés

Aki karácsony előtt nem vágott disznót, annak farsang időszakában kellett megtenni. Vendégeket vacsorára hívtak, a disznótorba. A kocsmában zenélő cigány zárás után átment a disznótoros házhoz vacsorázni.
1972.

Böjti időszak

Húsvét előtt negyven napig tartott a böjt hamvazószerdától. Húst nem ettek negyven napig, volt olyan, aki minden héten egy napos teljes böjtöt tartott, tehát semmi szilárdat nem evett, csak vizet ivott. Nagypénteken esik, akkor száraz nyár lesz „tűzeső esett” mondták.

Nagyhét

Nagycsütörtökön déltől dologtiltó nap.

Comments are closed