Női és férfi népviseletek Drégelypalánkon az 1870-es évektől – 2015. július 12. – Települési értéktár bemutató

Női és férfi népviseletek Drégelypalánkon az 1870-es évektől

2015. július 12. – Települési értéktár bemutató (Tóth Zsuzsanna gyűjtése)

A női viseletben megkülönböztették az ünnepi és a hétköznapi viseletet. Az ünnepi drágább anyagból volt (szövet, brokát, vékony selyem), amit ritkábban vettek fel.1A hétköznapló ruhákat könnyen mosható, olcsóbb anyagból, pl. flokonból készítették. Alatta két fehér alsószoknyát hordtak, azok is lehettek vasaltak, vagy csak derékban ráncoltak. Az aljukat csipkével díszítették. Hogy jobb tartása legyen, kikeményítették. Felsőtestükön elöl gombos blúzt hordtak, ami lehetett hosszú, vagy rövid ujjú. A gazdagabbak elöl a nyaknál csipkével is díszítették. Az anyaga egyezett a felső szoknya anyagával, vagy pedig olyan anyagból varratták, ami passzolt a szoknyához.
2Az 1930-as években a férfiak a fejükön kalapot hordtak ünnepi alkalmakkor, templomban. A fiatalok szürkét, barnát, az idősebbek feketét. A hajukat rövidre vágatták, a nős férfiak legalább a bajuszukat megnövesztették, ezzel is jelezve családi állapotukat. A lábukra télen csizmát húztak, amibe kapcába csavart lábukat dugták. Olyan is gyakorlat volt, hogy a nyúl bőrét puhára kikészítették, majd a kapcára csavarták a szőrös részt a láb felé fordítva, így bőrkapcát is viseltek. Nyáron csizmát csak ünnepeken hordtak. Az ingre mellényt vettek, ami többnyire fekete posztóból készült, egyszerű szabással, díszítés nélkül, fekete gombokkal. Télen a mellényre 3/4-es, vagy 1/2 –es bélelt posztó nagykabátot vettek. A módosabbak prémgallért tetettek rá.
3Nyáron és télen egyaránt fehér vászon bőgatyát hordtak. A gatya alja rojtos volt, ráért a csizma szárára. A gatya korcába madzagot fűztek, azzal kötötték meg a derekukon. A gatya alja dísztelen volt, de ha egy legény udvarolt egy lánynak, az hímzett a gatya derékrészéhez egy kis motívumot. A felsőtesten viselt fehér ing szintén vászonból készült, egyszerű szabással, pálha és vállfolt nélkül. Kis gallérral végződött a nyaka, az ujja pedig mandzsettában. A nyaknál négy színes gombbal záródott, piros, kék, zöld gombokat varrtak rá, amelyeket pingvin gomboknak neveztek. Az ing derekát a gatya korcába tűrték, úgy hordták.
4A népviselet polgárosodása korán elkezdődött. Az iparosodás, a 2-es út megépítése, a határ és Budapest közelsége, könnyű megközelítése, az ingázás a munkahelyek és a falusi porta között felgyorsította először a férfiak, majd az asszonyok viseletének változását. A hagyományok fellazultak, a sokszoknyás, főkötős viseletet felváltotta a könnyebb, polgárosultabb öltözet.
5

Comments are closed